A globalizáció számos definícióival rendelkezik, melyek a következő fontosabb aspektusokat hangsúlyozzák:
- A globalizáció mint a határokat átlépő interakció;
- A globalizáció mint integráció;
- A globalizáció mint kölcsönös függés/interdependencia;
- A globalizáció mint valaminek (intézmények, gondolatok, stb.) A világméretű terjedése;
- A globalizáció mint westernizáció;
- A globalizáció mint a világméretű közösség tudata.
A globalizációval kapcsolatos viták a következő fő kérdések körül forognak, kijelölve egyben a kutatás fontos területeit is:
- Tényleg létezik a globalizáció? Vagy inkább egyszerűen transznacionalizációként érdemes leírni az alá sorolt folyamatokat?
- Mikor kezdődött a globalizáció? Milyen szakaszai vannak? Felgyorsult-e a folyamat a 19. század végén és a 20. század végén? Kimutatható-e törés a történetében a két világháború között, vagy ez csak a gazdasági globalizációt jellemzi?
- Miként zajlik a globalizáció? „folyik” (Ritzer) vagy inkább „ugrik”, esetleg hullámokban halad előre?
- Egységes folyamatról van szó, vagy globalizációkról beszélhetünk? Milyen területeken zajlik, vannak-e eltérések ezek dinamikájában?
- Mi az eredménye a globalizációnak? Konvergálnak-e a világ gazdaságai, társadalmai, kultúrái? Aláássa-e a nemzetállamot? (globafília vs. globafóbia.)
- Mi az oka, mi hajtja előre a globalizációt? Van mögötte valamilyen kvázi-automatizmus, mint például a technológiai fejlődés? Elkerülhetetlen, vagy nyitott folyamatról van szó?