
Bódy Zsombor egyetemi tanári kinevezése
2023. január 1. napjával Novák Katalin köztársasági elnök egyetemi tanárrá nevezte ki kutatócsoportunk tagját, dr. habil. Bódy Zsombort, az ELTE TáTK Szociológia Intézet és az Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszék oktatóját, az MTA doktorát. Bővebb információ az ELTE honlapján olvasható. Gratulálunk!

Globalizációs folyamatok a 19−21. században
2022 őszén Baráth Katalin, Koloh Gábor, Nagy Péter és Simonkay Márton Globalizációs folyamatok a 19−21. században címmel tartott szemináriumot szociológus mesterszakos hallgatóknak az ELTE TáTK Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszékén. A kurzus tárgyalta a globalizáció politikai, gazdasági, környezeti, kulturális és népesedési kérdéseit. Folytatása következik!

Egy tárgy globális elterjedése
Megjelent Baráth Katalin tanulmánya a ME.dok 2022. 3. számában a napszemüveg térhódításáról ,,Titkolt tekintetek. A napszemüveg elterjedése és színeváltozásai Magyarországon (1900-1944)” címmel. Az írás a napszemüveg növekvő népszerűségét és jelentésének változását követi nyomon, és ezt a folyamatot a tömegkultúra és a diffúziós folyamatok összefüggésében vizsgálja.

Hibridrendszerek: globalitás és történetiség
Kalmár Melinda az NKE EJKK Molnár Tamás Kutatóintézet Politikai rezsimek. Demokrácia, autokrácia, diktatúra című konferenciáján tartott előadást Autoriter rezilienciák. A modern autoriter rendszerek történetisége címmel. A 20. századi központosító rendszerek időbeli/históriai és térbeli/globális kapcsolódásait értelmezve kiemelte, hogy ezek együttes vizsgálata hozzájárulhat a modernkori változatos autoriter rendszerek működésének megértéséhez.

Novemberi találkozó
Utolsó idei megbeszélésünkre Budapesten került sor. Bencsik Péter bevezető előadása után a globalizáció és a nemzetállam viszonyáról vitáztunk. Ezt követően Tomka Béla kéziratának műhelyvitájára került sor. A tanulmány a második világháború utáni kelet-közép-európai globalizáció (ellen)narratíváiról szól.

Új kolléga a kutatócsoportban
Külső tagként csatlakozott a csoporthoz Krizmanics Réka, aki a Bielefeldi Egyetem adjunktusa, egyidejűleg a DFG által támogatott Walter Benjamin-Stelle birtokosa. Korábban posztdoktori kutatóként Jénában, az Imre Kertész Kolleg, illetve a Lipcsei Egyetemen működő GESIS (Global and European Studies Institute) munkatársa volt. Kutatási területei közé tartozik a nőtörténet az államszocializmusban és Kelet-Európa globalizációja a 20. század második felében.

Futball és globalizáció
„Nincsenek már mieink”: futball- és globalizációtörténet, magyar akcentussal címmel Baráth Katalin előadást tartott a Politikatörténeti Intézet és a CEU Demokrácia Intézet Sport és politika a 20. században c. konferenciáján. Kiemelte, hogy a globalizációtörténet kutatása milyen új lehetőségeket nyújt a sport, azon belül a futball történeti megközelítésére, a későbbiekben pedig arról beszélt, hogyan kapcsolódott be a magyar futball a globális futballvérkeringésbe.

Lipcsei kutatóutak
A lipcsei Leibniz Institute for the History and Culture of Eastern Europe (GWZO) nevű kutatóintézettel való együttműködésünk keretében kollégáink két hetes tanulmányutakon vehetnek részt. Májusban Keller Márkus, októberben Baráth Katalin, novemberben Bencsik Péter vendégeskedett két hétig a szászországi nagyvárosban, ahol kiváló könyvtári kutatási lehetőségek nyíltak meg előttük. Tavasszal további kollégáink is követik őket.

Jövővíziók a globális koordinátarendszerben
Az NKE EJKK Molnár Tamás Kutatóintézet Politikai gondolkodás és rendszerválság a nyolcvanas években című konferenciáján tartott előadásában (Hosszú rendszerváltás. A nyolcvanas évek formációs víziói) Kalmár Melinda kiemelte, hogy a kelet-közép-európai rendszerváltások nem elszigetelt jelenségek voltak, a válság és az átalakulás kényszere is évtizedekre visszanyúló globális késztetésekre vezethetők vissza.

Transzformáció és territorializáció
Working Paper sorozatunkban megjelent Bencsik Péter “Political Transformations and Territorialization: The Case of Twentieth-Century Hungary” című írása, amely a 20. századi Magyarország példáján át mutatja be a rendszerváltások, politikai transzformációk hatását a terület feletti politikai uralom alakulására, a territorializációra.