Trianon 100
A centenárium kapcsán több kollégánknak is volt alkalma nyilatkozni a médiában, megjelenni szakfolyóiratban. A trianoni békeszerződés gazdasági hatásairól Tomka Béla angol nyelven a Regional Statistics folyóiratban, magyarul pedig a kolozsvári Korunk Trianon-számában, valamint egy HVG-interjúban írt, illetve beszélt. Az első világháború utáni magyar társadalomról Bódy Zsombor írt a Magyar Tudomány Trianon-blokkjában. A határokról szólt Bencsik Péter a Szegedi Városi Televízió műsorában. A Trianon-filmek hiányáról Baráth Katalin a kolozsvári Filmtett körkérdésére válaszolt.
Demográfia, mobilitás, határátlépések
Immár a harmadik virtuális találkozónkra került sor, amelyen megvitattuk a kutatócsoport hosszabb távú terveit, valamint Koloh Gábor kollégánk frissen elkészült kéziratához („Házas mobilitás a Dél-Dunántúlon – Regionális endogámia Vajszlón és környékén, 1750–1949”) fűztünk (reményeink szerint építő) megjegyzéseket.
Kézikönyv Kelet-Közép-Európa 20. századáról
Tomka Béla és Bódy Zsombor kollégáink több fejezettel is hozzájárultak a frissen megjelent a frissen megjelent “The Routledge History Handbook of Central and Eastern Europe in the Twentieth Century” első kötetéhez (Challenges of Modernity). A négykötetes sorozat az utóbbi két évtized legjelentősebb nemzetközi vállalkozása Kelet-Közép-Európa 20. századi történetének bemutatására. További információ a kiadó honlapján.
A globalizáció indexei
Mennyire „globalizált” egy terület? Második áprilisi – videókonferenciás – szakmai beszélgetésünk középpontjában a globalizációs indexek álltak, amelyek sokféle mérőszámmal és komplex módszertannal dolgozó mutatók, és egy-egy ország globalizáltságának mértékéről kísérelnek meg tájékoztatást adni. Az indexek közül a jelentősebbeket (KOF– és Maastrichti Index) Tomka Béla mutatta be.
A globalizációtörténet és az ún. Global History
A kijárási korlátozás miatt online folytattuk a munkát. Első rendhagyó webes műhelynapunkon a történettudomány Global History irányzatával ismerkedtünk Tomka Béla előadásában. Az ún. globális történelem nem azonos a globalizációtörténettel: a hagyományos, nemzetállamokra vagy szűkebb régiókra vonatkozó kutatásokat igyekszik nagyobb léptékben, a történeti tér új megközelítésével összefűzni, kitágítani. A téma iránt érdeklődők haszonnal forgathatják pl. Sebastian Conrad „What is global history?” c. munkáját, valamint hallgathatják a témáról szóló podcastsorozatot.
Nemzetköziesedés vs. globalizáció – a nemzetközi szervezetek példája
Bódy Zsombor kollégánk (PPKE BTK Szociológiai Intézet) forrásfeltáró munkájáról számolt be „Nemzetköziesedés vs. globalizáció – a nemzetközi szervezetek példája” címmel. Számos új információval gazdagodtunk, így a Kádár-korszak közel-keleti tudásexportjáról és ennek globális és hazai összefüggéseiről. Emellett befejeztük az egyéni kutatási tervek megvitatását (Baráth Katalin), valamint pontosítottuk az egyes feladatok ütemezését a kutatócsoport teljes működési tartamára vonatkozóan.
Globalizációtörténet az egyetemen: beszélgetés Tomka Bélával
Az SZTE történészhallgatóinak „Elbeszélő” című sorozatában kutatócsoportunk vezetőjével, Tomka Bélával zajlott nyilvános beszélgetés Szegeden, többek között a globalizáció kezdeteiről, mindennapi jelentőségéről, aktualitásáról.
Globalizációtörténet a rádióban: interjú Keller Márkussal
30 perces rádiós interjú került adásba Keller Márkus kollégánkkal többek között a globalizációtörténetről és az összehasonlító szemlélet fontosságáról a történettudományban.
Nemzetköziesedés vs. globalizáció – a városfejlődés példája
Havi összejövetelünkön Keller Márkus (ELTE TáTK Összehasonlító Történeti Tanszék) előadását hallgattuk és tárgyaltuk meg, „Nemzetköziesedés vs. globalizáció – a városfejlődés példája” címmel. Ennek kapcsán sok szó esett az urbanizáció és iparosodás globális jelenségeinek a lakhatásra gyakorolt globális és lokális hatásairól, illetve az ezekre adott (ugyancsak globális és lokális) válaszokról. Folytattuk az egyéni kutatási tervekről folyó diskurzusunkat is, ezúttal Koloh Gábor, Nagy Péter és Simonkay Márton témáival. Helyszínül az SZTE BTK Történeti Intézete szolgált.
Kollégáink az Aetasban
Megjelent az AETAS 34. évfolyamának 4. száma, amelyet kutatócsoportunk vezetője, Tomka Béla szerkesztett. A folyóiratban csoportunkat hárman is (Bódy Zsombor, Keller Márkus, Tomka Béla) képviselik munkájukkal, a szám tematikája pedig (intézményi és kulturális transzferek, nemzetközi beágyazottság, transznacionális hatások) szorosan kapcsolódik a globalizációtörténethez.