Miért a globalizációtörténet?

A globalizáció napjaink egyik leggyakrabban használt társadalomtudományi fogalma, ami a szélesebb közbeszédben is intenzíven jelen van. A történeti perspektíva azonban gyakran hiányzik ezekben a vitákban.

A kutatócsoport ezért

  • a globalizáció eddig csak részben ismert
  • magyarországi következményeinek
  • minden eddiginél rendszeresebb és átfogóbb vizsgálatára törekszik
  • a 19. század utolsó harmadától a 20. század végéig terjedően.

A csoport teljes megnevezésében ugyancsak a fenti szempontokat tüntettük fel:
Globalizációs hullámok és territorialitás Magyarországon a 19–20. században összehasonlító perspektívában.

Történetiség és territorializáció

A hosszú távú szemlélet nélkülözhetetlen a globalizáció elhelyezéséhez és megértéséhez, hiszen nem új jelenségről van szó, hanem legalább a 19. század végéig – számos kutató szerint szerint ennél is jóval régebbre – visszavezethetjük e folyamatot. A globalizáció ráadásul nem lineárisan zajlott a 19-20. században sem, hanem inkább annak hullámairól beszélhetünk, melyek különböző mélységben, eltérő következményekkel hatottak az egyes társadalmakra és társadalmi szférákra.

A nemzetközi gazdasági, kulturális és más kapcsolatok mélyülését többször a fentiekkel ellentétes folyamatok szakították meg, melyek során az államok határai ismét nehezebben átjárhatóvá váltak. Vagyis a territorializáció időszaka következett el, melynek magyarországi vizsgálata szintén csak elemeiben történt meg. 

Különösen azt kívánjuk megismerni, hogy

a) Magyarország miként vett részt a globalizációs és a territorializációs hullámokban;
b) melyek voltak a globalizáció kapui, s melyek annak gátjai;
c) milyen társadalmi és politikai hatásai voltak a globalizációnak Magyarországon és milyen hatásokkal járt a területiség elvének fokozottabb érvényesítése.

Kutatási előzmények

A csoport szenior kutatói több tekintetben támaszkodhatnak korábbi munkáikra:

  • Tomka Béla nem csupán a történeti összehasonlítások módszertanáról jelentetett meg tanulmányokat, hanem a gyakorlatban is alkalmazta az összehasonlító megközelítést a 20. századi magyar és egyetemes társadalom- és gazdaságtörténet vizsgálata során. E könyveiért szakmai elismeréseket kapott (Akadémiai Díj; „Outstanding Academic Title Award”, American Library Association), miközben bennük a globalizációs folyamatok egyes hatásaival is foglalkozott. 
  • Bencsik Péter 20. századi kelet-közép-európai határrezsimekre vonatkozó kiterjedt vizsgálatai előkészítették a territorializáció tanulmányozását;
  • Keller Márkus nagy gyakorlattal bír a nemzetközi intézményi és tudástranszferek összehasonlító kutatásában;
  • Kalmár Melinda a hidegháború koráról publikált átfogó munkát, melyben a kommunista rendszereket ért globális ideológiai és gazdasági hatásokat is elemezte;
  • Bódy Zsombor a globalizációban fontos szerepet játszó nemzetközi szervezetek külföldi levéltáraiban folytatott kiterjedt anyagfeltárást.

A csoport junior kutatói olyan területek igen tehetséges kutatói, melyek közvetlen relevanciával rendelkeznek kérdésfeltevéseink szempontjából. Így az általuk eddig végzett vizsgálatok – megfelelő irányítással – bővíthetők úgy, hogy az segíti saját szakmai fejlődésüket, s a pályán való megmaradásukat.

Altémák és témafelelősök

A globalizációtörténeti kérdéseket öt fő aspektusból tanulmányozzuk:

  1. a globalizációs hullámok társadalmi hatásait a fertilitás és a városfejlesztés területén követjük nyomon (témafelelős: Koloh Gábor, Keller Márkus);
  2. a globalizáció politikai aspektusait Magyarország nemzetközi intézményekben való részvételén és a határrezsimek 20. századi történetén keresztül tanulmányozzuk (témafelelős: Bódy Zsombor, Bencsik Péter);
  3. a gazdasági kapcsolatok és a globalizáció összefüggéseit a világban élenjáró technológiák magyarországi diffúziója és a kereskedelmi és tőkekapcsolatok jelentőségének változása mutatja meg (témafelelős: Nagy Péter, Simonkay Márton, Tomka Béla);
  4. szintén bemutatjuk a globalizációs hullámok és a nemzetközi konfliktusok kapcsolatát, mivel a globalizációs folyamatok nemzetközileg is újszerű interpretációját kínálja, ha hangsúlyosan tárgyaljuk ezekben a háborúk és a hidegháború szerepét (témafelelős: Kalmár Melinda)

végül a globalizációhoz kapcsolódó diskurzusok elemzését indokolja, hogy ezeket saját céljaikra használhatják a különböző politikai erők, akár a globalizáció, akár a territorializáció irányába való elmozdulás szándékával (témafelelős: Baráth Katalin).

Módszerek és források

A kutatás az empirikus történeti vizsgálatok szokásos menetét követi (kutatási célok és munkahipotézisek kidolgozása, kutatási feladatok előzetes meghatározása, szakirodalom feltárása, források feltárása, anyaggyűjtés, anyagok kiértékelése és szelektálása, források analízise, munkahipotézisek módosítása, eredmények összefoglalása). 

Hangsúlyosan kívánjuk használni az összehasonlítás eszközét, s ezen belül különös jelentőséghez jut az aszimmetrikus összehasonlítás módszere, hiszen a projekt elsősorban Magyarország történetének megismeréséhez kíván hozzájárulni. A globalizáció eleve csak nemzetközi kontextusban értelmezhető, s így a tágabb perspektíva magától értetődő igény, de az összehasonlítás segít megválaszolni specifikusabb kérdéseket is, pl. voltak-e a globalizációs hullámoknak és a territorializációs folyamatoknak jelentős sajátosságai Magyarországon kelet-közép-európai összehasonlításban, s ha igen, melyek voltak azok.

A kutatás forrásai értelemszerűen sokrétűek. Az aszimmetrikus összehasonlítás kutatási stratégiájának megfelelően a nemzetközi folyamatok feltárása főként a szakirodalom alapján történik, ugyanakkor magyar vonatkozásban levéltári forrásokat is hasznosítunk.

Infrastruktúra

A kutatócsoport

A tervezett kutatás sikerét a két tanszék oktatási profilja és kutatási hagyományai, különösen a tanszékek vezetőinek (Tomka Béla és Keller Márkus) eddigi tudományos munkája, mindenekelőtt az összehasonlító módszer történeti alkalmazásában elért eredményei garantálják.

A vidék-főváros együttműködés segíti a hazai kutatói kapacitás jobb kihasználását.

A felhalmozott tudás közvetlenül is átkerül nemcsak a graduális, hanem a doktori képzésbe is, szolgálva a tudományos utánpótlás nevelését:

  • az SZTE Jelenkortörténeti és Összehasonlító Történettudományi Doktori Programjában (vezetője Tomka Béla),
  • az ELTE Társadalom- és Gazdaságtörténeti Doktori Programjában (oktatója Keller Márkus),
  • illetve a PPKE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájában (oktatója Bódy Zsombor).

Nemzetközi együttműködés

  • A londoni School of Slavonic and East European Studies,
  • az amszterdami International Institute of Social History,
  • a tokiói Waseda University, School of Social Sciences,
  • a berlini Humboldt Universität és Technische Universität,
  • a lipcsei Leibniz-Institut für Geschichte und Kultur des östlichen Europa,
  • a marburgi Herder-Institut,
  • a regensburgi Leibniz-Institut für Ost- und Südosteuropaforschung
  • a bécsi Institut für Osteuropäische Geschichte,
  • a prágai Ústav pro soudobé dějiny
  • és a prágai Univerzita Karlova

mind olyan kutatóközpontok, melyekkel a kutatócsoport tagjai intenzív kapcsolatot tartanak fenn.