A globalizáció vizsgálata nem csupán egy tudományterülethez köthető: szociológusok, történészek, közgazdászok, geográfusok és más tudományágak képviselői egyaránt kutatják. Háttérintézményeik világszinten lefedik a tudományos intézmények legtöbb típusát, a kutatóintézetektől az egyetemekig. Ez kicsiben a hazánkban jelenleg is működő két kutatócsoport esetében is tükröződik.
1) Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjában működik a Világgazdasági Intézet Globalizáció közgazdaságtana kutatócsoportja, Deák András György vezetésével.
A csoport elnevezése utal a tagok zömének közgazdászszakmai irányultságára és a vizsgálat szempontjaira. Érdeklődési körükben elsősorban a makrogazdaság és az intézményi közgazdaságtan témakörébe tartozó kérdések szerepelnek: például az új műszaki-gazdasági paradigmák terjedése és az ezeket kísérő fejlődési egyenlőtlenségek, az intézményi és szabályozási keretek, a transznacionális vállalatok, az államok és a nemzetközi szervezetek szerepe, a pénzügyi szektor változásai, valamint az ezekhez kapcsolódó biztonsági kérdések és kockázatelemzés. Kiemelt témájuk a 2008-ban induló gazdasági világválság utáni tendenciák vizsgálata.
2) Debrecenben, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karán 2005-ben alakult a Világgazdasági Integrációk és Globalizáció Kutatócsoport; vezetője Radics Zsolt. A megközelítésről és a tagokról az intézményi háttér többet mond, mint a név: a csoport a Földtudományi Intézet Társadalom-földrajzi és Területfejlesztési Tanszékén működik. A lépték szűkebb, mint a közgazdászoknál, elsősorban Közép-Európát vizsgálják. Fő témájuk a globalizáció hatása a térségre a gazdasági szereplők szempontjából. Foglalkoznak a világszintű intézmények, transznacionális vállalatok és a nagyhatalmak szerepével, valamint a helyi, létező államközi együttműködési formákkal, például a CEFTÁ-val.
Összegzés:
A „globalizációs kutatócsoporti piac” nem tűnik telítettnek hazánkban. A két kutatócsoport munkájában ráadásul közös, hogy a vizsgálat fókuszában a globalizáció jelene áll, a múlt csupán a legszükségesebb mértékben, általában a rendszerváltás időszakától számít fontosnak. Bízunk benne, hogy a globalizáció múltjával, történetével foglalkozó kutatócsoportunk új szemlélettel és izgalmas alapkutatásokkal tudja gazdagítani a hazai kutatást.